So it is. 10 fok van, süt a nap (WHATTHEWHAT???), miközben Liege-ben nyakig ér a hó, még a buszok sem járnak, pedig ott aztán tényleg még csak hírből sem ismerik az ilyen időjárást. Emlékszem, amikor kint voltam (és éppen péntekre esett 24-e), leesett valami 2 centis hó, 0 fok alá süllyedt a hőmérséklet, és az volt a beszédtéma a suliban, hogy milyen szörnyű, minden csúszik, sokan elkéstek a munkahelyükről is, és ha a helyzet súlyosbodni találna, még a végén teljesen megbénul a közlekedés. Először nem is hittem el, hogy komolyan fennakadtak ezen, azt gondoltam, csak nincs miről beszélni, de kiderült, hogy a méltatlankodás teljesen őszinte. Csak vigyorogtam rajtuk, én, aki megjárta Helsinkit, ahol a nappali -25 fok után az esti -18 már egész emberbarát hőmérséklet volt. Na, de most megkapják, mi meg bámulhatjuk a naplementét és a latyakot. Ma egyébként egész nap karácsonyi üdvözleteket küldözgettem, virtuálisan, de akár kézzel is írhattam volna őket, az legalább annyi időbe telt volna.
Nagyim visszahozta A csodálatos tengert, azzal, hogy kiolvasta. Kérdezem, oké, és vélemény? Hát ő már nem emlékszik rá, mi volt benne, régebben olvasta, és azóta sok más könyvet is olvasott. Megrökönyödés, két pislogás, és nem, karácsony alkalmából nem hagyom elhatalmasodni magamon az érzést, hogy miért nem szorult csak egy icikepicike felnőttség a családomban lévő korban felnőtt emberekbe, és inkább a rutinos lemondással intézem el magamban ezt is. Végül is nem baj. Már nincs égető szükség rá, hogy legalább egy-két betű értelme eljusson hozzá ebből a könyvből, most már úgysem változtat semmin. Csak úgy szimplán, egyszerűen, olyan jól esett volna.
Jobb híján megyek is felfújni az ablakokra az idei hóspray-dekorációt, meg persze ajándékot csomagolni. A fánk már áll, teal-ezüst-kék színben pompázik (átgondolt dizájn, hja kérem), még tegnap este felállítottuk, és feldíszítettük. Ami jó ötletnek is bizonyult, miután hajnali 3 körül nagy puffanással, a fregolit is magával rántva összezuhant szegénykénk. Még jó, hogy I. nem elérhető közelségben feküdt. Kiderült, hogy még faragni kellett a "lábán", úgyhogy ezt hajnalban meg is tettük, így immár ki sem lehet billenteni újonnan szerzett rendíthetetlen egyensúlyából - ráadásul az esésben egyetlen dísz sem tört el. Végül is vehetjük úgy, hogy szerencsésen kezdődik az idei karácsony. :D
Nagyim visszahozta A csodálatos tengert, azzal, hogy kiolvasta. Kérdezem, oké, és vélemény? Hát ő már nem emlékszik rá, mi volt benne, régebben olvasta, és azóta sok más könyvet is olvasott. Megrökönyödés, két pislogás, és nem, karácsony alkalmából nem hagyom elhatalmasodni magamon az érzést, hogy miért nem szorult csak egy icikepicike felnőttség a családomban lévő korban felnőtt emberekbe, és inkább a rutinos lemondással intézem el magamban ezt is. Végül is nem baj. Már nincs égető szükség rá, hogy legalább egy-két betű értelme eljusson hozzá ebből a könyvből, most már úgysem változtat semmin. Csak úgy szimplán, egyszerűen, olyan jól esett volna.
Jobb híján megyek is felfújni az ablakokra az idei hóspray-dekorációt, meg persze ajándékot csomagolni. A fánk már áll, teal-ezüst-kék színben pompázik (átgondolt dizájn, hja kérem), még tegnap este felállítottuk, és feldíszítettük. Ami jó ötletnek is bizonyult, miután hajnali 3 körül nagy puffanással, a fregolit is magával rántva összezuhant szegénykénk. Még jó, hogy I. nem elérhető közelségben feküdt. Kiderült, hogy még faragni kellett a "lábán", úgyhogy ezt hajnalban meg is tettük, így immár ki sem lehet billenteni újonnan szerzett rendíthetetlen egyensúlyából - ráadásul az esésben egyetlen dísz sem tört el. Végül is vehetjük úgy, hogy szerencsésen kezdődik az idei karácsony. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése