2010. november 2., kedd

British aaaa-pííí (RP)

K. a napokban hozzászólást írt a fb-on Barbra Streisandról, hogy ti. a nőszemély borzasztóan nagyképű és lekezelően viselkedik másokkal - pedig K. szereti, imádja a hangját, sőt még az angol kiejtését is tőle tanulta, de hát ami tény, az tény.

Ennek nagyon megörültem, mert nekem is volt egy ilyen "mesterem", és még sosem hallottam mástól, hogy meg tudna nevezni egyetlen személyt, akitől az angol kiejtését tanulta. Az én tanárom Emma Thompson volt. Itt úgy mellesleg megemlíteném még Balogné Bérces Katit is, aki hihetetlen profizmussal (és posztgrad. ösztöndíjasként még vsz. ugyanekkora lelkesedéssel :-)) úgy oltotta belém a fonetikát elsős egyetemista koromban, hogy észre sem vettem, ráadásul minden percét imádtam. :) Betonbiztos alapokat adott - pl. egy szájüreg rajzolt oldalsó keresztmetszete alapján simán írtuk, hogy az adott nyelv-ajak-fogtartás épp melyik hangnak felel meg. Durva. Aztán később, emlékszem, hangosan olvastam a könyveket, és próbáltam mindig megfelelően ejteni a szavakat, de ez akkor lett igazán hatékony, amikor először elolvastam, majd aztán megnéztem filmen a Napok romjait. Eleve kívülről tudtam az egész filmet, annyiszor láttam, de közben tudatosan "utánoztam" Emma kiejtését: "Might it be that our Mr. Stevens fears distraction? Can it be that our Mr. Stevens is flash and blood after all, who cannot trust himself?" :-))

Listen to the following extract and write the sentence in phonetic transcription :P:



Később, amikor megvettük DVD-n az Értelem és érzelmet, szintén kívülről fújtam a Golden Globe-os díjátadón mondott beszédét (halál vicces, mint Emma bármelyik nyilvános megszólalása), és emlékszem, még a tanításhoz is felhasználtam (jól lehetett vele gyakoroltatni az Upper-Intermediate Headway-ben a határozó+jelzős szerkezeteket - "genuinely thrilled", "absolutely delighted", "truly honoured", stb., tipikus köszönőbeszéd fordulatok). Ájj, imádtam azt a könyvet, a nőt, a kiejtését, mindent rajta. Megnézem még a book-scene-t is.

Nagyon kíváncsi lennék, így elkiáltom az éterbe nem létező olvasóimnak: Ti kitől tanultátok az angol kiejtéseteket, ha volt ilyen? (És most direkt mellőzöm azt a mondatot, ami már előre felmenthetne azon helyzet alól, ha senki sem válaszol. :D)

3 megjegyzés:

  1. Szia! Én itt vagyok.
    Nekem nem volt egy konkrét tanárom, én sok filmből, sok színésztől tanultam. És mind amerikai volt. :) A brit akcentust nehezemre esik megérteni, nem is szeretem.

    VálaszTörlés
  2. Juhé! :-)) És esetleg 1-2 példa?

    Én pl. "amerikaiul" egyáltalán nem tudok beszélni, pedig mostanában rengeteg amerikai sorozatot nézek, de ezzel legfeljebb az értésem javul.

    Még azon gondolkodtam, hogy az északír akcentus nem "ragad" rád ott kint?

    VálaszTörlés
  3. Nem tud, mert nincs olyan, hogy egységes északír akcentus. Néhány kilométerenként máshogy beszélnek az emberek. A belfastiak szerencsére érthetően, de volt lakótársaim fiatal srácok voltak Derryből, és pfff, olyan volt, mintha kavicsok lennének a szájukban. Sose értettem, mit mondanak.

    Amerika: amikor Belfastba jöttem, gondjaim voltak, nem csak az akcentus, hanem az eltérő szavak miatt is. Pl. a dilis kérte, hogy tegyek be valamit az autója csomagtartójába, és a "boot" szót használta. Nem értettem, mi ez, amikor mindig úgy tudtam, hogy a csomagtartó az a "trunk". A "rubbish" szót sem hallottam soha, pedig itt ezt használják "trash" helyett. A járda meg nem "sidewalk", hanem "footpath". Az autópálya "motorway", nem "highway". Még sok ilyet szeretnék gyűjteni. :)

    VálaszTörlés