2009. december 6., vasárnap

Netcafés mikulás

Haha, nem hiszem el, hogy még mindig írok. Négy munkát kellett leadnom a hétvégén, ki sem látok a fejemből, de azért írok. :P Egyébként ma megállapítottam, milyen szép és kellemes vasárnap délelőtt a város (idejét nem tudom, mikor dugtam ki utoljára az orromat itthonról vasárnap délelőtt). Nincs nagy forgalom, és nincs sok ember, azok nagy része is turista, őket pedig nagyon szeretem. Érdekes figyelni, milyen sokféle helyről jönnek, ilyenkor valahogy mindig megcsap a multikulti belga fíling, és máris jobban érzem magam. Plusz az elviselhető hideg, a szürkésfehér ég... kell ennél több?

Az külön jó, miért is jártam ma a városban. Világos, hogy csak a szükség vitt rá, de amolyan Murphy törvénye módra. Tegnap estére kiderült, hogy nem is lesz tán olyan vészes ez a halom munka, mármint elviselhető időn belül be fogom tudni fejezni őket, és nem kell napi 20 órát a gép előtt gubbasztanom. Ámde ahogy az meg van írva, kedvenc internetszolgáltatónk úgy döntött, épp most hibásodik meg (soha nem szokott, még a tervezett karbantartásokat is éjszaka végzik). Elképzelhető, hogy paranoiás vagyok, de ezt a terveim szándékos keresztbehúzásaként értékeltem. Merthogy pakolhattam szépen minden doksit pendrive-ra, aztán irány a netcafé. Közben persze elgondolkodtam, hogy vajon ők mit csinálnak, ha üzemszünet van? Vagy náluk valami extra backup rendszerről akkor is él a kapcsolat? Mindenesetre ilyen szempontból reméltem, hogy kiváltságosak, mert ha hétfő reggel a határidő, akkor nincs mit tenni. A nagyobb probléma ott van, hogy fordítóprogram kell a fordításhoz, ami ott nincs, így választhattam, hogy net (itthon) vagy CAT eszköz (netcaféban) nélkül kezdem el a munkát. Végül az utóbbi mellett döntöttem, és fapadosan, ámde internet által támogatottan lehúztam 3 órát a caféban, mire kedvenc ikertesóm jelezte, hogy feltámadt a netünk, és jöhetek haza. Pedig olyan jól berendezkedtem, minden holmim szét volt hányva az asztalon (termosz, könyv, toll, táska, zsepi, telefon stb.) mint a régi szép időkben a könyvtárban. :) Valószínű úgy kb. 3 plusz órát jelentett ez a kis kaland, de sebaj, még emberi időben kész lettem. Holnap viszont délig alszom, az biztos.

Ezen kívül pedig ma van Mikulás napja, és ez alkalomból nővérkém elnevezett "Joulupukkancs"-nak, amin azóta is röhögök, és fel fogom venni a szótáramba. Joulupukki a Mikulás finn (tehát eredeti :P) neve, és mivel mondtam valamit, amit ő zokon vett, I. létrehozta számomra ezt a "blend" jellegű összetett szót. Ho-ho-ho-hoooo, naggyon teccetős. :D

1 megjegyzés: