Ilyen volt az előző két nap. És tekintve, hogy az utóbbi időben abban merült ki a spontaneitásom, hogy kiválasszam, a sok közül melyik munkát csináljam előbb, ez igen üdítően hatott.
Szerdán felhívott A., hogy megérdeklődje, hogy vagyok, mert olvasott az orvososdiról, de akkor már mondta is, hogy itt van nála L., és mivel épp végeztem az aznapra szánt teendőkkel, spontán átugrottam beszélgetni, aztán este 10-ig mindenféle jóról szó esett, olyanokról is, amikről eddig nem, ez meg külön öröm.
Aztán tegnap spontán felhívtam G-t, miután két napja nem válaszolt az e-mailemre, hogy akkor mikor is tudnám hozzá vinni a cuccokat könyvelni, mert hát most már mindenképpen le akartam tudni a dolgot. Mire mondta, hogy máris, úgyhogy kaptam magam, és spontán elindultam. Pikk-pakk elintéztük a papírmunkát, sikerült mindent megkérdeznem, és már jöhettem is haza. Mondjuk spontán a szűk farmeromat öltöttem magamra, ami baromira rossz ötletnek bizonyult, úgyhogy hirtelen azt is eldöntöttem, a következő két hétben a szűk farmer viselését is felveszem a tiltólistára.
A legjobb mégis az este volt. Munkaügyben kellett volna találkoznom J-tal és N-val, és amikor N. ezt megtudta, kitalálta, h ő is csatlakozik J-hoz meg hozzám, így nem kell még egyszer körbefutnom a várost, ha már hazaértem. Mire megérkeztünk J-hoz, addigra ő spontán felhívta É-t is, sőt, még hatalmas tonhalas pizzát is rendelt, így csaptunk egy spontán, görbe, csajos estét (folyt a bor :D). Annyira szeretem az ilyen gyorsan szerveződő találkákat, persze össze kell jönniük, de egyrészt ez természetükből fakadóan elég gyorsan megtörténik, másrészt pedig éppen ezért sokkal különlegesebbek, mint amikor már hetek óta készülünk egy ilyen eseményre. J. ráadásul bemutatta nekünk Vivienne-t, akibe azonnal beleszerettem. Hiába, megveszek az ilyen ízlésesen nőies tervezésű dolgokért. Szerdán épp megcsodáltam L. ugyanígy kifejezetten női telefonját, amit szintén tekergő cirádák díszítenek, sőt - természetesen - még menstruációs naptár és kalóriaszámláló (!) is van benne. :) Vivienne ilyen extrákkal, azt hiszem, nem bír, de neki még a billentyűzete is piros, így ennél durvább dolgokat is megbocsátunk neki.
J. eljövetelkor spontán rám sózta a pizza maradékának egy részét (maradék = 2/3), én meg itthon fél 12-kor spontán úgy döntöttem, hogy bevágok még egy szeletet belőle. Így ma teljesen előre megfontolt módon valószínűleg nem fogok enni semmit.
Haha, az biztos is! De ez a szexista rózsaszín cirádás telefon a kalóriaszámlálóval... nem biztos, hogy egyetértek a lelkesedéseddel :P. És akkor ne érezze úgy az ember lánya, hogy muszáj erre figyelnie, amikor a direkt neki készült termékekben kötelező jelleggel nyomják az arcába.
VálaszTörlésA menstruációs naptár más tészta (az nem is rossz megoldás, lehet, hogy végre elkezdenék rendesebben jegyzetelni :P).
A telefon sötétbordó. :P Viszont szerintem jóindulatból tették bele a kalóriaszámlálót. Gondolj csak 15 évvel ezelőtti önmagadra. Külön igényelted volna. :D Bár igaz, akkor meg ma nem menne olyan jól a fejszámolás. :-))) Inkább úgy kell rá tekinteni, ahogy én tekintek a mobil legtöbb, telefonálástól eltérő funkciójára: ott van, és akinek kell, az használja. :D
VálaszTörlésJó, akkor sötétbordó :). Csak maga a tény, hogy a férfiakéba nem tesznek, illetve azért tesznek bele egyáltalán, mert ez női telefon. A m.naptárt megértem, de efölött a kcalszámláló fölött akkor sem térek napirendre. Mondjuk a dietetikus-telefonban el tudnám képzelni jogosan, de nem a nőiben. Pont a 15 évvel ezelőtti önmagam miatt. A kalóriaszámlálás nem normális dolog, mások csak figyelnek arra, mit esznek (csülök pékné módra light, stb.), nem esznek többet, mint amennyi jólesik, és lám, minden rendben van. Rejtély megoldva:).
VálaszTörlésJóvanna. Értem én, az üzenet a lényeg. Viszont szerintem mégis csak egyfajta pluszként kell rá tekinteni, aztán használni meg nem kell. :) Egyébként pedig lehet, h a férfiak között meg van olyan, aki örülne neki. :P
VálaszTörlés