Egy másik Shaw

Ide kívánkozik, hogy tegnap hosszú hónapok óta először kezembe vettem egy könyvet, és olvastam. Most éppen Shaw Barbara őrnagyára esett a választásom, mert a három színművet tartalmazó újonnan beszerzett antikvár kötet írásai közül ez még hiányzott. És meg kellett állapítanom, hogy bár én erkölcsi kérdésekben, főleg ma, nem igazán tudok végítéletet mondani, de Shaw bácsi írásai éppen arra jók, hogy rávilágítsanak ezeknek a kérdéseknek a dilemmáira, hogy megkérdőjelezzék a fekete-fehér értelmezést - annak ellenére, hogy a végkövetkeztetést ma már ugyanígy kétségbe lehet vonni.

Egy kis rezümé, hátha valaki nem ismeri a történetet: Barbara Undershaft gazdag családból származik, két testvére van, Sarah és Stephen. Barbara beállt az üdvhadseregbe, itt lett belőle őrnagy, és amikor anyja elhívja magukhoz rég nem látott apját, hogy a három "gyerek" jövőbeli megélhetéséről beszéljenek, összeütközésbe kerülnek a világnézetek (az apa egy ágyú- és lőporgyár igazgatásából, vagyis a pusztításból gazdagodott meg). Apa és lánya kölcsönösen megígéri egymásnak, hogy ellátogatnak a másik "szentély"-ébe, vagyis Undershaft az üdvhadsereghez, Barbara pedig a gyárba - ez a két látogatás adja a dráma cselekményét.

Álljon itt az a két idézet, amely a legjobban megmaradt bennem (Ottlik Géza fordításában):

"UNDERSHAFT A tisztaság és a tisztesség nem szorul igazolásra, Barbara: önmagukat igazolják. Én nem látok itt semmiféle szörnyű sötétséget. A te üdvhadsereg-menhelyeden, ott láttam szegénységet, nyomort, fagyoskodást és éhezést. Te lekváros kenyeret adtál nekik és mennyei álmokat. Én heti harminc shillinget vagy hatvanat, vagy évi tizenkétezret adok nekik. Az álmaikat maguk is meglelik; de én gondoskodom a csatornázásról.
BARBARA És a lelkükről?
UNDERSHAFT Nekik is éppúgy megmentem a lelküket, mint ahogy megmentettem a tiédet.
BARBARA (felfortyan) Maga mentette meg az én lelkemet? Hogy érti ezt?
UNDERSHAFT Tápláltalak, ruháztalak és szállást adtam neked. Gondoskodtam róla, hogy mindig szépen, rendesen élhess, mindig legyen rá elég pénzed... több is, mint elég; annyi, hogy könnyelmű is lehessél, bőkezű, gondtalan, nagylelkű. Ezzel megmentettem a lelkedet a hét halálos bűntől.
BARBARA (megdöbbenve) A hét halálos bűntől!
UNDERSHAFT Igen, a hét halálos bűntől. (Az ujjain elszámolja.) Ennivaló. Ruha. Tüzelő. Lakbér. Adó. Tisztesség. Gyerekek. Ezt a hét súlyos malomkövet semmi más le nem veheti az ember nyakáról, csak a pénz. És a lelked addig nem szárnyalhat fölfelé, amíg a malomkövek húznak lefelé. Én megszabadítottam a lelkedet tőlük. Lehetővé tettem Barbarának, hogy Barbara őrnagy válhasson belőle. Megmentettelek a szegénység bűnétől."

"UNDERSHAFT: Ne légy képmutató, Barbara. (...). Olcsó kis mesterség megtéríteni a kiéhezett embereket fél kezedben a bibliával, másikban egy karéj kenyérrel. Ilyen feltételek mellett azt is vállalom, hogy áttérítem mohamedán hitre az egész West Hamet. Gyere, próbáld megtéríteni az én embereimet: nekik csak a lelkük éhes, a testük jóllakott."

Az első sok kérdést vet fel, olyan igazi "food for thought", a másodikat viszont különösen ajánlanám azok figyelmébe, akik még ma is ugyanezt a zsarolásszerű "segítést" (és térítést) végzik, és még ki is használják a szerencsétlenek ráutaltságát. És mennyien vannak!! Persze ők úgysem olvassák ezt, de remélhetőleg Shaw drámája egyszer a kezükbe kerül.