A facebook üzenőfalán a legtöbb esetben áradnak az életbölcsességek, amelyek közül nem mindet szoktam elolvasni, és még ritkábban történik meg, hogy úgy érzem, igazi üzenete van számomra a látottaknak. Talán ezért van, hogy amikor néha rátéved a tekintetem valamire, az többnyire nem véletlen. Az elmúlt bő egy hét tanakodására azt hiszem, frappáns válasz volt az élettől ez a kis szösszenet, különösen annak első két sora - a többi logikusan nem releváns. Note duly taken.
Énblog és őkblog - "One can only believe entirely, perhaps, in what one cannot see."
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: én. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: én. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. március 13., kedd
2011. november 22., kedd
2009. december 1., kedd
Belevágok...
Hm.. úgy néz ki, én is blogolásra adom a fejem, bár még nem tudom, mi fog kisülni a dologból. Eleve ellentétes érzelmek dúlnak bennem ezzel a műfajjal kapcsolatban, mert a napló, mint olyan, ugye per definitionem nem másoknak szól, másrészt viszont van egy csomó minden, amit szívesen megosztanék másokkal (leendő olvasókkal, remélhetőleg :)).
A problémák pedig már a névadásnál elkezdődnek... rájöttem, hogy a lelkesedés megvan, de nem tudok hipp-hopp egy frappáns és találó blogcímet, nevet, mottót, idézetet stb. választani, és ezeken belül összefoglalni saját magam - nem azért, mert annyira összetett személyiség vagyok, hanem mert nem vagyok elég kreatív (bár a kettő nem zárja ki egymást :-)). Így viszont címnek maradt a nyilvánvaló, blognévnek pedig egy olyan, amitől a magyar mozifilmcímeket állandóan fikázó kritikusok valószínűleg kifutnának a világból, ha olvasnák. De szerencsére ők talán épp nem fogják. :)
Kissé deus ex machina módon vágtam bele a dologba, úgyhogy ezen a bejegyzésen kívül egyelőre az égvilágon semmi más nincs a blogon (még azt sem tudom, ez így hogy fog kinézni). Ráadásul még a html-t sem bírom mesterfokon, úgyhogy összekötöm a kellemest a hasznossal, és legalább bizonyos mértékben elsajátítom ezt a tudományt. Amúgy pedig most valójában nincs is semmi mondanivalóm, úgyhogy inkább nekilátok a formai megvalósításnak. :-)
A problémák pedig már a névadásnál elkezdődnek... rájöttem, hogy a lelkesedés megvan, de nem tudok hipp-hopp egy frappáns és találó blogcímet, nevet, mottót, idézetet stb. választani, és ezeken belül összefoglalni saját magam - nem azért, mert annyira összetett személyiség vagyok, hanem mert nem vagyok elég kreatív (bár a kettő nem zárja ki egymást :-)). Így viszont címnek maradt a nyilvánvaló, blognévnek pedig egy olyan, amitől a magyar mozifilmcímeket állandóan fikázó kritikusok valószínűleg kifutnának a világból, ha olvasnák. De szerencsére ők talán épp nem fogják. :)
Kissé deus ex machina módon vágtam bele a dologba, úgyhogy ezen a bejegyzésen kívül egyelőre az égvilágon semmi más nincs a blogon (még azt sem tudom, ez így hogy fog kinézni). Ráadásul még a html-t sem bírom mesterfokon, úgyhogy összekötöm a kellemest a hasznossal, és legalább bizonyos mértékben elsajátítom ezt a tudományt. Amúgy pedig most valójában nincs is semmi mondanivalóm, úgyhogy inkább nekilátok a formai megvalósításnak. :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
